A fogyatékkal élők egyik legnagyobb országos sportversenyét szervezte meg a Máltai Szeretetszolgálat május 22-én, Győrben. Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett versenynek külön hangsúlyt adott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fennállásának huszonötödik évfordulója. Az ünnepi alkalomra az ország minden tájáról érkeztek a fogyatékkal élő embereket gondozó intézmények és az őket segítő civilszervezetek képviselői.
A család első nemzetközi évének huszadik évfordulóját ünneplik 2014-ben. Az ENSZ kezdeményezéséhez május 9-én konferenciával csatlakozott az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara. A 9 hónap a világ megmentéséért című tanácskozás a születés előtti, prenatális életet állította a középpontba.
Világos, hogy az anya és gyermeke közötti kapcsolat már a baba megszületése előtt elkezdődik, és komoly hatása lehet a későbbiekre. Andrek Andrea pszichológus előadásában az úgynevezett prena tális kötődésről beszélt. Kutatásában több mint száz anyát kérdezett meg, akik között volt, aki házasságban élt, és volt, aki párkapcsolatban. Azt tapasztalta, hogy magasabb a kötődés intenzitása azoknál az anyáknál, akik házasságban élnek. „Tehát nem mindegy, »van-e papír« – mondta –, mert a házasságban élő édesanya sokkal inkább a magzata felé fordul, könnyebben veszi fel az anyaszerepet, amíg a kapcsolatban élő inkább a párkapcsolat stabilizálásával foglalkozik.”
– Te hiszel a születés utáni életben?
– Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami azután következik.
– Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is, hogyan nézne ki?
„Három gyermek édesanyja vagyok – írja Kata a keresztezo.hu oldalon. – A nyolcéves Zsófit és a hatéves Flórát mindennap megölelhetem, itt vannak velem. A harmadik kislányom, Hajna különleges: az ő valóságához akkor kerülhetek közel, amikor imádkozom.” Hajnánál 2008 tavaszán, féléves korában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot.
VI.Pál pápa boldoggáavatása
A püspöki szinódus házassággal és családdal foglalkozó rendkívüli ülésének zárónapján, október 19-én avatja boldoggá Ferenc pápa VI. Pál pápát, aki 1963-tól 1978-ig vezette az egyházat. A hírt május 10-én jelentették be a Vatikánban. (KAP)
Giuseppe Girotti domonkos szerzetes boldoggá avatása A piemonti Alba településen április 26-án boldoggá avatták Giuseppe Girotti Domonkos-rendi atyát, akit a hit elleni gyűlöletből öltek meg a dachaui koncentrációs táborban. „Hősies keresztény tanúságtétele és vértanúsága sokakban keltse fel a vágyat, hogy egyre inkább csatlakozzanak Jézushoz és az evangéliumhoz” – mondta Ferenc pápa, akit Giovanni Coppa bíboros, Alba szülötte képviselt a szertartáson.
Erdő Péter bíboros áldotta meg április 30-án este a budapesti Szent István-bazilika Szent II. János Pál pápa-kápolnáját. Snell György plébános sajtóbejáráson mutatta be a kápolnát a média képviselőinek.
II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatásán
A MennybeMenő elnevezésű kezdeményezés szervezői, miután kampányukkal sokaknak segítettek felkészülni a két pápa szentté avatására, személyesen is részt vettek az ünnepen. A csoport vezetőjének beszámolóját közöljük.
II. János Pál és XXIII. János pápa szentté avatására szinte pontosan kilenc évvel a lengyel egyházfő temetését követően került sor. A nyilvánvaló hasonlóságok – nagy tömeg lengyel többséggel, világtalálkozós hangulat, pápák a középpontban, római környezet – ellenére mégis különlegesen egyedi volt ez a kettős szentté avatás. Akár hiányként is megélhettük volna, hogy ezúttal messze nem volt akkora eufória, akkora élményfolyam az utcákon, az emberek szinte kötelességtudóan voltak jelen. Ám épp ez a meggyőződésen alapuló jelenlét, a hűség mindent átjáró illata tette kézzelfoghatóvá, hogy ott és akkor valami megfoghatatlan, nagyon fontos dolog történik.
