Petrőczi Éva

Érdekes véletlen, hogy majdnem napra pontosan akkor kezdett bennem megformálódni ez a rendhagyó karácsonyi jegyzet, amikor a kiváló teológus és képzőművész, Békési Sándor éppen az itt is látható világhírű képet osztotta meg Facebook-oldalán, a rá jellemző, mesterien pontos képértelmezések egyikével. Ez a festmény egy ismeretlen rajnai festő műve, a Paradicsomkertecske, amely 1410 körül keletkezett. A gyönyörű látványnak egy 26,3 x 33,4 centiméteres tölgyfalap ad otthont. A festmény tojástemperával és olajfestékkel készült, s a frankfurti városi galériában látható. Jómagam sok-sok évtizeddel ezelőtt művészettörténész édesanyám egyik könyvében találkoztam vele. A pontos szakmai adatokat Békési Sándornak és egykori kedves kollégámnak, Németh István művészettörténésznek köszönöm.

Képek a fekete dobozból – Kárász Judit (rejtőzködő) fotográfiái

Egy szívet és elmét melengető olvasmány

Akár családi hagyománynak is nevezhető bihari barangolásunkat idén Bakonszegen (egykori nevén Pusztakovácsiban) kezdtük meg, ahol Bessenyei György (1746/47–1811), a magyar felvilágosodás egyik legsokoldalúbb egyénisége élete utolsó 24 esztendejét töltötte „bihari remete”-ként, ahogyan önmagát nevezte, írói, filozófusi hivatásához mindvégig hűen, s ugyanakkor amolyan hétszilvafás birtokosként, szerény gazdálkodóként.

Érzésem szerint az idei ősz és tél egyik könyvslágere lesz az internetről sokak által ismert és kedvelt Rebecca Meldrum könyve, aki három kislány jókedvű, intelligens, megértő és mindenféle, hol mókás, hol komoly együttműködésre kész anyukája.

Mario Escobar, aki eredeti végzettsége szerint történész, ma sok nyelvre lefordított, méltán világhírű történelmi regények szerzője. Legújabb regényében a roma holokauszttal foglalkozik, egy nagy tehetségű, konzervatóriumot végzett hegedűművész,

Amikor, elég gyakran, Kóka Rozália könyveiről, s ezen belül Mátyás királyhoz kötődő, szép számú írott és hangzó opuszáról, gazdag és változatos pályafutásának e ritka értékű gyöngyszemeiről írok, mindig eszembe jut Illés Sarolta interjúja, amelyben a magyar mesemondás nagyasszonya félig komolyan, félig tréfásan elmondta, hogyan magyarázza kötődését jeles és igazságos királyunkhoz.

Keserű Andinak, akivel együtt éltem át 1956-ot