Átadták a Gulág-emlékérmeket
Fotó: Lambert Attila

 

Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök köszöntőjében megemlékezett arról, hogy a Lénárd Ödön Alapítvány életében ez az év igen intenzív volt. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévéhez köthető események közül kiemelte a Papi sorsok a Gulágon című konferenciát, a szegedi Gulág-emlékmű átadását és a Gulág áldozatai előtt tisztelgő díj alapítását.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti állam­titkára elmondta, hogy a kormány által létrehívott Gulág Emlékbizottság arra a nyolcszázezer magyarra szerette volna felhívni a figyelmet, akik a Gulágon „bűn nélküli büntetést szenvedtek el”. A XX. századi diktatúrák emberképe az Isten nélküli ember volt, ezért tűzzel-vassal irtottak mindent és mindenkit, aki a transzcendenst képviselte. Fontosak azok a példaképpé vált papok, akiket a Gulágra hurcoltak, s akik a „homo sovieticusszal” szemben a „homo christianust” testesítették meg.
Zakar Péter történész, a kuratórium tagja méltatta a díjazottak munkásságát.
Berghoffer Róbert 1925-ben született Budapesten. A II. világháború idején pilótaként szolgált a Magyar Királyi Honvéd Légierőben. 1945-ben elhurcolták, előbb egy baskíriai, majd egy grúziai táborba került. 1948-ban térhetett haza, a kommunista rendszer azonban, mint horthysta pilótát, leszerelte. Berghoffer Róbert a málenkij robot túlélőjeként a mai napig részt vesz a megemlékezéseken. Tabu című lágernaplója – melyben hitelesen mutatja be a szenvedést és a túlélés erejében megmutatkozó örök emberit – 2010-ben jelent meg.
Dupka György író, költő és helytörténész 1952-ben született Tiszabökényben. A málenkij robot és a Gulág történetének kutatója. Kezdeményezője volt sok magyar emlékhely, többek között a sztálini terror áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark létrehozásának. A közéletben többször is képviselte a kárpát­aljai magyarságot.
Sánczi Ferenc 1927-ben született Lendvakecskésen. 1944-től teljesített katonai szolgálatot, 1945-ben a bolgárok fogságába esett, akik átadták őt a szovjeteknek. Sánczi Ferencet igaztalanul háborús bűnössé nyilvánították és Odesszába hurcolták. Végül a mordoviai munkatáborba került. 1953-ban térhetett haza. Jelenleg tagja a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának, valamint szerepet vállalt a rédicsi Gulág-emlékmű létrehozásában is. Sánczi Ferenc távollé­tében a díjat fia vette át.