A fokhagyma és szintén hasznos rokonai

Mókás látványt nyújt a Rocambol. Ez egy évelő fokhagyma, amelynek vékony, maghozó szára termésképzés előtt kettős karikába kunkorodik. Ez később kiegyenesedik, ekkor jelennek meg – virágok helyett – a sarjhagymák, amelyeket bulbilinek neveznek. Szaga nem annyira intenzív, bátrabban lehetne fogyasztani, ám idehaza alig-alig fordul elő, pedig nagyon régi haszon- és gyógynövény.

A metélőfokhagyma, népi nevén kígyóhagyma sokfelé megtalálható hazánkban erdei tisztásokon, legelőkön. Hegyes, mélyzöld, hengeres szára kitűnő, nem túl szagos zöldfűszer. A kígyóhagyma sötétpiros virágzatában is találunk apró, ízletes sarjhagymákat. Az állattartók mégsem szeretik, mert ha kecske vagy tehén lelegeli, fokhagymaízű lesz tőle a tej.

Nagy népszerűségnek örvend napjainkban a medvehagyma. Április-májusban fokhagymaillat terjeng a melegebb lombhullató erdőkben, és fehér csillagvirágok borítják a talajt. E növényfajnak a fényeszöld, a gyöngyvirágéhoz hasonló leveleit fogyasztjuk (amelyet azonban össze ne tévesszünk a gyöngyviráglevéllel, mert az mérgező!).

Lehetetlen felsorolni, mi mindenre jelentenek gyógyírt e fokhagymafélék. Vértisztító, csíra- és gombaölő, vérnyomás- és koleszterincsökkentő hatásuk mellett tumorok és a cukorbetegség gyógyítására is használják őket. A felsorolás korántsem teljes!