A szentatya – konfliktusok árnyékában

Szeptember 14–16-án XVI. Benedek pápa huszonnegyedik nemzetközi útján vesz részt. A pápák már jó ideje azért utaznak a Közel-Keletre, hogy imádságban kérjék és szorgalmazzák a súlyos konfliktusok békés megoldását. XVI. Benedek szeptemberi látogatásának elsődleges célja azonban a szó szoros értelmében lelkipásztori. Csúcspontjára szeptember 16-án, a bejrúti Notre-Dame-szentélyben kerül majd sor, amikor a szentatya átnyújtja a közel-keleti főpásztoroknak a két évvel ezelőtti szinódus eredményeit összefoglaló dokumentumot.


A pápai irat programot kíván nyújtani és alapot adni a Kairó és Teherán között többféle szertartást követő helyi egyházaknak, amelyek nemcsak háborús konfliktusok áldozatai, de számos szociális és vallási ellentéttől is szenvednek. A látogatás második napján a pápa a régió politikai, szociális és vallásközi problémáival kapcsolatban nyilatkozik majd. Libanonban, amely „a Közel-Kelet Svájca” volt, a tizenhat évig, 1975-től 1991-ig dúló polgárháború pokoli szenvedéseket okozott, az utóbbi években pedig az ország a síita Hezbollah szervezet és a síita–szunnita feszültségek révén érintett az izraeli–palesztin konfliktusban. Libanonban egykor a lakosság többsége keresztény volt, mostanra azonban – éppen a már említett polgárháború következtében is – a keresztény lakosság számarányát tekintve és társadalmi súlyát illetően is meggyengült.

A pápának az ország muzulmán többségéhez is lesz szava. Amint 1997-ben II. János Pál, úgy minden bizonnyal XVI. Benedek is hangsúlyozni fogja Libanon önálló államiságát, és szorgalmazza majd a keresztény–muzulmán párbeszédet. Az idős pápa fontos és korántsem könnyű apostoli útra indul.