A Győri egyházmegye ezeréves öröksége

– Március elsején neveztek ki posztomra, elsősorban szakmai tapasztalatom alapján. Az első perctől nagyon szép feladatnak tartom ezt a munkát. Legfőbb látogatói célcsoportunk természetesen a hívek, akik nyitott lélekkel viszonyulnak az egyház múltjához és jelenéhez, ám ugyanolyan fontosnak érzem, hogy a katolicizmushoz kevésbé kötődő személyeket is becsábítsuk. A beruházás európai uniós és állami támogatással valósult meg; Pápai Lajos püspök június végén, a Szent László Napok keretében áldotta meg frissen elkészült intézményünket.


A látogatóközpont hazánk legnagyobb területű egyházi gyűjteménye. Milyen látnivalókkal várják az érdeklődőket?

– A kiállítások Győr történelmi központjában, a Káptalandombon láthatók. A bemutatott épületek és műtárgyak az egyházmegye ezeréves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol három legjelentősebb szakrális tárgyunk, a Szent Korona, a Szent Jobb és Szent László hermája egyaránt megfordult. A kiállítások emléket állítanak ennek a ténynek, különös hangsúlyt helyezve Szent László királyunk helyi kultuszára.
Az újonnan berendezett kiállítások közül kiemelendő a Káptalanház. E szépen helyreállított klasszicista, középkori részleteket is rejtő épületben a látogatók megismerhetik az egyházmegye templomi építészetét, a középkori búcsújárás emlékeit, továbbá a barokk művészet remekeit. Mindemellett eléjük tárul néhány XX. századi vértanú pap élettörténete, valamint felidézhetik Boldog II. János Pál pápa győri látogatását. Az épületben található egy kiállítói tér is, amely egy XVIII. századi káptalani szoba berendezését mutatja be.

Örvendetes újdonság, hogy sok évtizedes szünet után ismét látogatható a püspökvárhoz tartozó, Szentek tornya néven ismert kilátó.

– A Szentek tornyában a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök arcképeit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul elénk a XIX. század végén és az 1960-as években készült felvételeken. A kilátóba feljutva pedig megcsodálhatjuk a város egyedülálló panorámáját.
A tornyot körülölelő, az államalapítás korában épült vár jelenleg is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata látogatóközpontunk névadójának, gróf Zichy Ferenc püspöknek (1743–1783) köszönhető. A vár épületében kialakított múzeumban megismerhetjük a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent László-herma győri kultuszának történetét. Az ereklyeterem a magyar és az európai szentek emlékeit őrzi.

A bazilika múzeumáról sem feledkezhetünk meg…

– A Szent István kori székesegyház – Magyarországon egyedülállóan – háromszoros búcsújáró hely: itt található a Szent László-herma, a Könnyező Szűzanya-kegykép és Boldog Apor Vilmos püspök sírja. A múzeum alsó termében a látogatók tablók és televízió segítségével végigkövethetik a bazilika építésének történetét, áttekinthetik legjelentősebb művészeti emlékeit. A régi páncélszekrényben kialakított vitrin ötszáz év liturgikus kincseit őrzi. A felső szinten épített tróninstalláción pedig Szent László tudományos igénnyel készült arcrekonstrukcióját mutatjuk be. Körben a falakat a magyarországi Szent Lászó-kultusz emlékei díszítik.

A felsorolt újdonságok mellett továbbra is látogathatók régebbi tárlataink: az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, valamint az Apor Kiállítás. Hasonlóan lényeges, hogy két kiemelt partnerünk a kortárs képzőművészeti eseményekről gondoskodó Múzeumház Nonprofit Kft., illetve a lébényi Szent Jakab Látogatóközpont, ahol igényes zarándokszállás is várja a vendégeket.

Fotó: Ács Tamás